Aszcariasis lárvák
Az Ascaris lumbricoides humánpatogén, mely az ascariasis névre hallgató fertőzést okozza.
A fertőzés tünetei tüdőgyulladás és bélgyulladás, első leírása Linnétől származik A kórokozó az Ascaris lumbricoides, az egyik legrégebben féreg profilaktikus és legnagyobb hengeres féreg. Az ivarérett férgek a vékonybél felső szakaszában élősködnek.
A nőstény 20—25 cm hosszú, 4—6 mm vastag, a hím 10—15 cm hosszú, 4—6 mm vastag. Testük hengeres, feji és farki részén elvékonyodó.
Egy nőstény naponta kb. A megtermékenyített pete ovális vagy kerekded, a petetok hármas rétegeződésű belülről kifelé haladva : lipoid — glikogén — fehérje.
Az orsóféreg okozta fertőző megbetegedés.
A meg nem termékenyített afertilis peték megnyúltak, külső fehérjeburkon kívül más szerkezet bennük nem látható. A külső fehérjeburok dudoros felszínű, nyúlós, ragadós, a pete transzmisszióját könnyíti meg. Az Ascaris-fajoknál a méhben, a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is ürülnek ki a külvilágra.
Ezeket ovipar aszcariasis lárvák nevezzük. Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok aszcariasis lárvák más-más idő alatt fog bekövetkezni.
A peték hő, napfény, kiszáradás iránt érzékenyek, de vegyszerekkel szemben rendkívül ellenállók. Ez utóbbi tulajdonság, a belső lipidrétegnek tulajdonítható. Az Ascaris lumbricoides a geohelminthek közé tartozik, a széklettel ürült, éretlen peték embrionalis fejlődése a talajban következik be, optimális környezeti feltételek esetén 16—28 nap alatt.
A peték életképességüket közép-európai éghajlati viszonyok között kb. A képen a Ascaris lumbricoides életciklusa látható: A kifejlett aszcariasis lárvák az ember vékonybelében 1 élősködnek. A nőstények naponta akárpetét is rakhatnak, amelyek bélsárral távoznak 2 a szervezetből.
A megtermékenyítetlen petéket meg is lehet enni, nem fertőzőek. A megtermékenyített peték embrionálnak és a környezeti viszonyoktól függően az optimális a nedves, meleg, árnyékos föld 18 nap és néhány hét között válnak fertőzőképessé 3.
A világon a férgek okozzák a 10 leggyakoribb fertőzésfajtát, a WHO becslései szerint évente ember halálát okozzák. A trópusi és szubtrópusi klímazónákban sok és sokféle féreg él. Európában, a jó higiénés körülményeknek köszönhetően, ritkábbak. A leggyakoribb fertőzést a cérnagiliszták oxyurisa szalagférgek taeniák és az orsóférgek ascaris okozzák. A férgek élősködők: szükségük van egy gazdaszervezetre, amelyben élnek és szaporodnak.
Miután a fertőző petéket lenyelték 4kikelnek a lárvák 5a bél nyálkahártyájába hatolnak, majd a vérárammal a tüdőbe jutnak 6. A lárvák itt fejlődnek ki napmajd a szájnyílásba jutva vissza lenyelésre kerülnek 7.
Írta: Kerkhofné Demjén Cecilia Mik azok a bélférgek?
A vékonybelet elérve ivarérett férgekké fejlődnek 1. Szerző által felhasznált források:.
