Drotfergek elleni vedekezes. Védekezzünk a talajban élő lárvák ellen
Pinterest Google Nyomtatás Tavaszi ásás során számos nagyméretű lárvát figyelhetünk meg az ásóval felfordított talajban. Leggyakrabban a pattanó bogarak lárvái, az úgynevezett drótférgek, valamint a cserebogarak lárvái a pajorok élnek és károsítanak a kerti növények talajaiban. Cserebogár Melolontha sp.
Fotó: Dr.
Némethy Zsuzsanna Mind a pattanó bogarak lárvái, mind a cserebogarak lárvái több évig, általában évig fejlődnek ki, ezalatt rendkívűl mohón és sokat esznek, kártételük tehát tartós és jelentős. A lárvák fejlődésük során fokozatosan növekednek, a 3. Minél idősebbek, étvágyuk annál nagyobb, drotfergek elleni vedekezes annál jelentősebb.
- Hogyan kezeljük a férgeket újszülöttekben
- Datolyaszilva giardiasissal
- Védekezzünk a talajban élő lárvák ellen | Bálint gazda kertről, növényekről
- Egy alattomos kártevő: a drótféreg - Kwizda Agro
- Gyurusfergek keringesi rendszere
- Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen - oritel.hu
- Szarvasmarha lánc antitestek
A pattanóbogár Agriotes sp. Táplálkozásukat akkor kezdik meg, amikor a talajhőmérséklet eléri a °C-ot a gyökerek zónájában. Fejlődésükhöz nedves talajt igényelnek.
Öntözött kerti talajok különösen kedvezőek növekedésükhöz. A drotfergek elleni vedekezes talajból a lárvák a nedvesebb rétegekbe, az öntözött területekre húzódnak, vándorolnak. Ezek a talajlakó kártevők szinte valamennyi növény gyökérzetét megrágják: kedvelik a zöldségféléket, virágokat, de a gyümölcsfák és díszfák gyökérzetét is.
A gumót, hagymát, répatestet odvasan, szabálytalan alakban rágják ki, a gyökereket elrágják. A megtámadott növények lankadnak, hervadnak, és hamarosan elpusztulnak.
Nem ritka, hogy több lárva is károsítja egy növény gyökérzetét.
A termesztett növények számának csökkenésével, illetve a talajfertőtlenítő szerek használatának visszaszorulásával a pattanóbogarak és azok lárvái, a drótférgek minden eddiginél jobban felszaporodnak. Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon. A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg… És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak.
A már lankadó növény gyökerét elhagyva a lárvák új növények gyökérzetére vándorolnak. Védekezés lehetősége és szükségessége A védekezést a bogarak elleni eredményes védekezésre kell ene alapozni.
A rajzó bogarak a talajba helyezik tojásaikat, melyekből néhány nap múlva kibújnak a fiatal lárvák. Ha rajzáskor a bogarak szaporodását, tojásrakását nem sikerült megakadályozni, akkor marad a lárvák elleni kevésbé hatékony harc. Az ásánál, kapálásnál felszínre került lárvákat érdemes összegyűjteni és megsemmisíteni.
Ebből adódóan a talajban károsító kórokozóinak, kártevőinek köre nagymértékben megegyezik a burgonya, sárgarépa, petrezselyem, retek stb. Az édesburgonya batáta leggyakoribb talajlakó kártevői a pattanóbogarak Elateridae lárvái 1. Ezen kívül komoly problémát okozhatnak a lótetvek Gryllotalpidae és a fonálférgek Meloidogyne is. A fent említett kártevők hasonló életmóddal rendelkeznek, a telet lárva alakban töltik.
A lárvák egyedszáma határozza meg a kémiai védekezés esetleges szükségességét. Ha a drótférgek és pajorok együttes száma - fiatal egyedek esetén - meghaladja a db-ot négyzetméterenként, a növények beültetése előtt a talajt talajfertőtlenítővel javasolt kezelni. A szert a palánták gyökérzetéhez vagy a magvetésnél a magágyba, a magok sorába, facsemetéknél az ültető gödörbe kell kijuttatni, ahol a lárvák károsítása várható.
A korábbról már megismert szabadforgalmú diazinon hatóanyagú Basudin 5G, Diazinon 5G és Diazol 5G talajfertőtlenítő szerek forgalmazása megszünt, kivonták a forgalomból, nem árusítják. Jelenleg a teflutrin hatóanyagű Force 1,5 G alkalmazható talajlakó kártevők elleni védelemre házikertekben. Házikertekben, ha a talajlakó lárvák egyedszáma alacsony, eredményesen lehet ellenük védekezni csalogatással: a védendő növények gyökérzete közelében a talajba helyezett sárgarépa és burgonyagumók a drótférgeket eredményesen gyűjtik össze.
A kiültetett fiatal palánták gyökérzete pedig a pajorokat csalogatják, különösen, ha nedvesen tartják a talajukat.
A gyérító hatás elérése érdekében a csalinövényeket rendszeresen cserélni kell, a lankadt növényeket a lárvák elhagyják, új, egészséges növényeket keresnek. Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!
A fennálló helyzet alapjaiban mindenki számára ismert, azonban egy további nézőpontot is érdemes szemügyre venni. Ugyanis korábban a szisztémikus, neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket több tízezer hektáron alkalmaztuk. Ezeken a területeken a csávázószerek a drotfergek elleni vedekezes tehát évről évre, látens módon végezték a munkájukat: folyamatosan gyérítették az ott lévő talajlakók — főként a drótférgek — populációit. Valószínű, hogy a korábban csávázással ily módon megvédett területeken a gazdák nem fognak automatikusan a teljes terület talajfertőtlenítésére áttérni. Így jelentős területek maradnak védelem nélkül, ahol a lárvák szabadon fejlődhetnek.
