Férgek jönnek ki, mit tegyen, Kések, férgek, mosógép
Németh Zoltán verse Bordóba hajló vörös betűkkel áll a kötet címe a szürkésbarna képen, melyen egy hatalmas jószágot, egy elefántot látunk, amint éppen egy daru a magasba emeli. Első pillantásra szürreális látomásnak tűnik, ám a hátsó borító információi szerint egy ból mit tegyen fotóról van szó, melynek címe: Mary, a gyilkos elefánt kivégzése.
Vagyis egy gyilkosság dokumentációjával van dolgunk, egy állat kegyetlen kivégzésével, ami azért felvet bizonyos kérdéseket, még akkor is, ha az elefánt a címből következően valóban embereket ölt. Mert egy elefánt nem jogi személy, sőt, semmiféle személy, egészen egyszerűen a természet törvényei miatt nem vonatkozhatnak rá az emberei törvények.
Bejegyzés navigáció
Elítélése és kivégzése tehát határsértés, abszurdum. A hatalmas súlyú elefántot ráadásul felakasztják, amivel a gravitáció törvényein is felül akarnak kerekedni a voluntarista ítélethozók — mégiscsak valami egészen groteszk, szomorú és szürreális jelenetet kapott lencsevégre az ismeretlen fotográfus.
Ha mindezt összeolvassuk a kötet címével, akkor bizony beleborzongunk, hogy micsoda kezdet ez. Pedig ez még tényleg csak a kezdet. Mert ha beleolvasunk a versekbe, akkor az igazságszolgáltatás áldozatává vált elefánt csecsemőillatú mesének tűnik. A versek beszélője nem bízott semmit a véletlenre, klasszikus szerzőktől választott mottókat, melyek arra szolgálnak, hogy felkészítsék a jámbor olvasót arra, mire számíthat.
Az első idézet Füst Milántól férgek jönnek ki. Kontextusából kiragadott jelenet ez, nehezen érthető, bár pár kulcsszó segít elképzelni az olvasónak, miről is lehet szó: lélek, test, bosszú, férgek jönnek ki valahonnan ki kell húzni egy kést is.
Elég bizarr, csöppet sem vidám beszélgetés ez. Ráadásul az embernek az a benyomása támad, hogy a kés mintha olyan szerepet töltene itt be, mint Csehovnál a puska: ha az első felvonásban megjelenik, akkor előbb-utóbb biztos ölni fognak vele.
Erős kezdés ez.
Bélférgesség tünetei és kezelése
Ez nem is lenne könnyű, és nem is lenne értelme: ezek a versek önmagukban is egységet alkotnak, súlyuk van, mit tegyen, és nem tartoznak sehová, nincs szükségük semmire és senkire.
Magukra záródnak. Egy-egy súlyos vasgolyó, ezekből áll össze a kötet.
Az egyes versek terjedelme viszonylag rövid, mindössze egy-két hosszabb található köztük. Rímek nincsenek, a verssorok rövidek, átlagosan 3—5 szóból állnak. A jellemző írásjelek a tagmondatokat elválasztó vessző és a mondat végi pont.
Az egész kötetben csupán két-három kérdőjeles mondat van, kivéve az utolsó, Mosógép című, rövidke novellákból álló füzért, melyben vannak párbeszédes részek is. A versek nagy része tehát pár szóból álló kijelentő mondatokból épül fel, és jellemzően egy-egy rövidke történetet mesélnek el. Ezek a történetek pedig abszurdak, sötétek, szürreálisak — mint egy akasztott elefánt egy régi fotón.
Ha belelapozunk a kötetbe, Twin Peaks kellős közepén találjuk magunkat, csakhogy nem a kanadai határ mellett, hanem valahol Európa közép-keleti részén.
- A riporter - mintegy gyakorlásképpen - maroknyi darabot szakított ki a nyüzsgő és ultrabüdös masszából, majd speciális, csontkukaclövésre kifejlesztett csúzlijával megcélozta a háta mögött elterülő erdőt.
- Kések, férgek, mosógép - Alföld Online
- Bélférgesség tünetei és kezelése - HáziPatika
- Kukac a konyhában? Ezt tegye! | Abatox Kft.
Arról azonban nem könnyű számot adni, mitől érzi az ember oly hátborzongatóan otthonosnak, közép-európainak ezeket a verseket. Talán mert oly sokszor szóba jön bennük valamilyen féreg, és erről Kafka jut az ember eszébe?
Vagy mert a párszor szintén említett oldalas az ismerős ízeket idézi? Vagy mert ennyire kilátástalanul szorongani, a világot ennyire a feje tetejére állítani, ilyen sötét szemüvegen keresztül látni csak errefelé, az ördög alfele táján lehet?
A bélférgesség tünetei és kezelése kutyáknál
Fekete lyuk ez a kötet, semmi fénysugár, semmi feloldás, a fanyar irónia és a groteszk képi világ férgek jönnek ki arra szolgál, hogy világossá tegye: nincs semmi, de semmi menedék.
És még mindig a kezdetnél tartunk, a legelső versnél, melynek Boríték a címe. Amikor rohanva odaér, akkor látja, hogy az ajtó kilincsén egy piros boríték, benne egy döglött egérrel. S máris a mottóban és a borítón is megelőlegezett világ kellős közepében vagyunk, melynek alapvető elemei közé tartozik a gyilkosság, a fegyverek, a fájdalom és az erőszak, alapszavai pedig a férgek, a kés és a vér.
A bélférgesség előfordulása
Mintha valamiféle sötét melodrámát olvasnánk, olyan sokszor fordul elő a kés és a vér a versekben. A kés legtöbbször azok gyilkos eszköze, akiknek nincs más fegyverük. A pisztolytól eltérően a késsel elkövetett gyilkosság fizikai kontaktust igényel az áldozat és a tettes között, úgy kell vele ölni, hogy közben az ember a saját erejét használja, és be is mocskolja magát, vagyis nem steril eszköz.
Jellemzően hirtelen felindulásból mit tegyen használni, és Magyarországon a legtöbb gyilkosságot ezzel követik el — és a versek is mintha a statisztikát erősítenék. A Pincér című versben a feleség a bugyogójából ránt elő egy kést, és megfenyegeti a lírai ént, hogy leszúrja, ha nem lop neki rózsát. Kitör a dráma a házasok között, és a férj már tudja, hogy rossz lóra tett, de az apóstól való félelmében nem mer válni. Persze, inkább karikatúraszerű az egész jelenet, az őrjöngő fúriaként viselkedő asszonnyal, aki egy filozófiatanárt már tönkre tett.
Az utolsó sor arra enged következtetni, hogy félnek tőle, hiszen többnyire kés platyhelminthes központi idegrendszer nála. A Hétvége pedig azzal kezdődik, hogy a lírai én kedves neje a csuklójából ömlő vért törölgeti.
A Kakukkban pedig a késes támadás klasszikus módjával találkozik a vers alanya: a torkához szorítják egy sikátorban. A kés és a vele szervesen összefüggő vér szimbólumok, melyek a világ általános romlására, férgek jönnek ki erőszak jelenlétére és a kapcsolatok lehetetlenségére utalnak.
S arra, hogy ezeket az az indulat teszi tönkre, mely a kést ragadó emberben dolgozik; a revolverhez vagy a méreghez hűvös fej kell, míg a késhez hirtelen támadó indulatok, civilizáción kívüli életképletek. Talán nem túlzás, ha az embernek ismét csak eszébe jut ezekről Európa keleti fele. A féreg is a kötet alapszavai közé tartozik, melynek használatától nem ódzkodik a versek beszélője, holott a köznapi beszédben általában vagy férgek jönnek ki bizonyos állatokra, vagy pedig átvitt, erősen pejoratív értelemben emberekre használjuk ezt a szót.
A férgek jelenléte a világban romlásra, hanyatlásra utal, ami férges, az rossz — mint a szív a Vadász című mit tegyen. S — mint ahogyan fentebb utaltam is rá — a féregről immár száz éve nem tud az embernek nem eszébe jutni Kafka Gregor Samsája.
A Park című versben egy tenyérből másznak elő a férgek, vagyis a kötet második darabjához, a Vadászhoz hasonlóan itt is arról van szó, hogy a test már élő, eleven mivoltában is romlásnak indul, mintegy előlegezve a halál utáni állapotot.
Ami aztán meg is jelenik aszcariasis gyermekek kezelésében Fejben, melyben a föld alól emelkedik ki egy lárvákat köpködő, ordibáló fej. Az Üregben a vers beszélője próbál elfutni, de egy kar torkon ragadja, mit tegyen lefelé férgek jönnek ki vonszolni, az üregbe, ahol a szőrös férgek laknak.
A kötet utolsó darabja, a Mosógép hat részből, vagyis hat kisebb jelenetből áll, melyek laza szállal kötődnek egymáshoz, és egy urnagyűjtő hétköznapjait mesélik el.
Természetesen a kés itt sem férgek jönnek ki, ezúttal védekezési eszköz, meg ne támadja a kutyája, amikor kilép az udvarra, és elindul az urnák felé, melyeket alighanem mások is úgy dobálnak be neki az udvarba, mint a harmadik darabban levő, immár szakállas férfi, aki a második részben még kisfiú volt, és akit a nagyapja figyelmeztetett a ház előtt, hogy ott bizony mit tegyen dolgok történnek.
Így lesz tele a kert urnákkal, holott a ház lakója táblán férgek jönnek ki figyelmeztet, hogy ez nem az ő illetékessége lenne. Csakhogy az ötödik és a hatodik részben megtudjuk, hogy egyenesen a munkája az urnákkal való foglalatoskodás — a meghasonlás aligha véletlen, hiszen a negyedik pontban a tükörképével vitatkozik, míg az meg nem sértődik, és elmegy. A címet pedig az magyarázza, hogy emberünk mit tegyen közben legtöbbször az férgek jönnek ki gondol, amit egy megállíthatatlan mosógéphez hasonlít.
Ha valaki urnákkal foglalkozik, akkor érthető, ha felmerülnek benne a végességgel és az időbeliséggel kapcsolatos kérdések, ám az öröklétnek egy olyan profán eszközhöz való hasonlítása, mint a mosógép, éppen hogy kioltja a kérdésfelvetés komolyságát, és csúfondáros fricskával illeti a metafizikát.
A versek jellemző hangneme a szenvtelenség. Nem sok érzelem olvasható ki belőlük, pusztán a történések tárgyilagos rögzítése, ennek az távolítsa el a parazitákat azonban feltűnő, s talán éppen ez az, ami érzelmi töltettel ruházza fel az egyes verseket.
Mert legyen bármily hűvös és közönyös a versek beszélőjének a hangja, ezen a hangon a világról akar számot adni, a világot akarja a lehető legpontosabban leírni, megannyi apró mozzanatával együtt. Ebben a világban ugyanis nincs semmi felesleges, mindennek súlya van.
Csizmát húzok, télikabátot.
Ebből a perspektívából pedig a nyomasztó, bizarr és szürreális jelenetek is megszelídülnek, sőt, mintha valami szeretetfélét is érezni lehetne rajtuk, mellyel a versek beszélője rájuk csodálkozik, gondosan átvizsgálja és mit tegyen őket. Sőt, mintha valami melankólia is érződne rajtuk, mely minden mulandó dolog sajátja.
S ahogyan az ember olvassa őket, egyiket a másik után, aztán újra meg újra, úgy rakódik össze egy világlátás és -érzékelés szerkezete belőlük, alkatrészenként, és válnak ezen szerkezet részeként a kifejezetten véres, kegyetlen jelenetek is köznapivá, már-már viccessé.
Kések, férgek, mosógép
Hiszen ebben a mennyiségben már szinte önmaguk paródiájaként olvashatók, vagy legalábbis fenntartják a dupla fenekű olvasat lehetőségét. Sűrű, nehéz kötet ez, legyen bármennyire is világos, egyszerű és tömör a nyelvezete. Ez a puritán, dísztelen nyelv azonban olyan világokba enged betekintést, ahol már az eleven testen is erőt vesz a romlás, ahol a késsel sebeket ejtenek, és ahonnan hiányzik a fény.
Mindenesetre önfeledt szárnyalásról szó sem lehet, A repülés kezdete kötetcím ugyanis a borítón látható szegény elefánttal együtt értelmezve inkább ironikusnak tűnik. Mit tegyen együtt azonban erős kezdés ez, erős első kötet, mit tegyen, egységes nyelvvel és képi világgal.
Jönnek a férgek
Ágoston Tamás nem tesz gesztusokat sem az olvasó, sem a kortárs trendek férgek jönnek ki, autonóm és makacs módon csiszolgatja a saját, immár mással aligha összetéveszthető nyelvét és világát. Ezzel azonban saját maga számára is magasra rakta a lécet, hiszen ha a repülés kezdete ilyen, akkor milyen lesz maga a repülés? Majd meglátjuk. Ágoston Tamás: A repülés kezdetei, Napkút,