Gyurusfereg reszei.

• Hogyan néz ki a húsban a trichinózis?
• Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora
• Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói.
• Gyűrűsférgek – Wikipédia
• Gyűrűsférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
• A gyűrűsférgek törzse

Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén. A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik.

Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek. A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és gyurusfereg reszei, de még ősszájuk van. A szelvényezettség gyurusfereg reszei jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak.

A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk.

Az evolúció során a szelvényezettség először a gyűrűsférgeknél jelent meg a talajban történő mozgáshoz alkalmazkodva. Külső és belső szelvényezettségük is lehet.

Gyűrűsférgek

A gilisztáknak mindkettő van. A gyűrűsférgek kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít. A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, így védik az állatot a kiszáradástól.

Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testükismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik. A test felszínén, a kültakaróngyűrűszerű egységek követik egymást, és a belső szervek egy része is szelvényes elrendeződésű: a kiválasztószervek és az idegrendszer ilyen tagolódást mutat.

A hám szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő símaizommal: bőrizomtömlőt képez, amellyel féregmozgást perisztaltikus mozgást tudnak végezni. A hengerhámsejtek alatt egy körkörös, az alatt pedig egy hosszanti izomréteg található.

Ha a körkörös izmok húzódnak össze, az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha a hosszanti izmok húzódnak össze, akkor az állat rövidebb és vastagabb lesz. Ezután a farki végén levő sertékkel kapaszkodik meg és a körkörös izmait húzza össze, ekkor megnyúlik, hosszú és vékony lesz.

Az előrenyúlt rész újból a feji végen kapaszkodik meg, és kezdődik a folyamat elölről. A földigiliszta korhadékokkal táplálkozik, a piócák többsége vérszívó, de vannak ragadozók is, mint például a lónadály.

Az éticsiga testfelépítése és mozgása

Tápcsatornájukon két nyílás: a száj- és gyurusfereg reszei van, az emésztés sejten kívül, a bélcsatornában történik, melynek fala emésztőnedveket termel, ami lebontja a táplálékot gyurusfereg reszei csak a tápanyag molekulák jutnak a vérbe. Háromszakaszos bélcsatornájuk van. A gyűrűsférgek törzsének rendszertani csoportjai Osztály: Soksertéjűek Faj: ehető paloló, világító féreg tengerekben élnek Osztály: Nyeregképzők Faj: csővájó féreg, közönséges földigiliszta, trágyagiliszta Alosztály: Piócák nadályok.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg.