Gyurusfereg szaporodasi alakja,

Ellenőrző kérdések a Földünkön körülbelülhazánkban mintegy fajuk ismert. A kerekesférgek az egész Földön elterjedtek. Többségük az édesvízi életterekben él, de a tengerekben is előfordulnak.

Tartalomjegyzék

Megtalálhatók a nedves talajban, avarban, a mohapárnákban, a fák odvának vízterében is. A fajok többsége szabadon élő, mások aljzathoz rögzültek, valódi paraziták ritkán találhatók közöttük. Kedvező életfeltételek között gyakran igen nagy faj- és egyedszámban elszaporodhatnak. Előfordulhatnak egész évben folyamatosan vagy csak bizonyos évszakokban. Viszonylag könnyen terjednek, mert a beszáradt egyedeket, a védőburokkal körülvett petéket a szél és az állatok széthurcolhatják, és ha az új élettérben a körülmények kedvezőek, ott gyorsan elszaporodnak.

Változatos élőhelyeiken elhalt szerves anyaggal, algákkal, gombákkal, baktériumokkal, kisebb egysejtűekkel gyurusfereg szaporodasi alakja, ami nagymértékben hozzájárulhat a vizek természetes tisztulásához. A kerekesférgek a kisebb víziállatoknak, így például a halivadéknak is fontos táplálékát képezik. Így biztosítják az ivadék számára a jó minőségű táplálékot.

Keresztrejtvény plusz

A kerekesférgek a legkisebb méretű többsejtűek. A legtöbb faj testhossza és mikrométer közé esik, de vannak ettől kisebbek 30—40 µm és nagyobbak 2 mm-ig is. A törzsbe tartozó fajok közös jellemzője, hogy testük szelvényezetlen, nincs bőrizomtömlőjük és elkülönült légzőszervük, valamint keringési rendszerük sem alakult ki.

Jellegzetes tulajdonságuk az alakváltozás. A testüket felépítő sejtek száma állandó. Bélcsatornájuk háromszakaszos, gyurusfereg szaporodasi alakja számos fajnál ettől jelentős eltérések lehetnek.

Kiválasztószervük elővesécske típusú. A kerekesférgeket ugyan váltivarú állatoknak tartják, de a hímek csupán a fajok közel tíz százalékánál ismertek. Szinte mindig csak a nőstényekkel találkozhatunk ott is, ahol a hímek előfordulnak, mert a hímek többnyire csak a szaporodás rövid periódusában jelennek meg.

Gyűrűsférgek

A legtöbb kerekesféreg szaporodása heterogóniával zajlik, amikor a szűznemzés és a megtermékenyítés váltakozva fordul elő. Különlegesség, hogy a kerekesférgeknél a szaporodás szempontjából többféle nőstény figyelhető meg.

A hímek testfelépítése jelentősen eltér a nőstényekétől, így a következőkben sorra kerülő alaktani és szervezettani jellemzés elsősorban a nőstényekre vonatkozik.

A nagy fajszám és alakgazdagság azt jelentheti, hogy ez a csoport hosszú földtörténeti múltra tekint vissza. Azonban kicsiny méretük és fosszilizálódásra alkalmatlan testük miatt törzsfejlődésüket nem sikerül nyomon követni. A kerekesférgek lángsejtekből álló kiválasztórendszere a laposférgekére emlékeztet, míg a testet felépítő sejtek állandósága, a testüreg fejlettsége a fonálférgekkel mutat rokonságot.

Néhány gyurusfereg szaporodasi alakja kifejlett egyedeinek testalakja egyes puhatestűek és gyűrűsférgek trochophora lárvájára emlékeztet.

Account Options

Ez a hasonlóság az esetleges rokonsági gyurusfereg szaporodasi alakja is tükrözheti, bár számos kutató inkább a primitív örvényférgekkel hozza őket kapcsolatba. Testükön általában elkülöníthető a háti és hasi oldal. Kétoldalian részarányos testük alakja rendkívül változatos lehet. Találunk köztük megnyúlt orsó alakú, kerekded, szögletes vagy zsákszerű formát is.

Kültakarójuk tegument hámrétege igen vékony, sejtjei szinciciális réteget hypodermis alkotnak. Ennek felszíni rétegébe ágyazódva gyurusfereg szaporodasi alakja, keratinszerű réteg található, amely egyes fajoknál jellegzetes páncélzatot loricakülönböző nyúlványokat képez.

A páncélt többnyire mezőkre osztott rajzolatok és különféle kiemelkedések díszítik. A testükön esetleg megfigyelhető gyűrűszerű bemélyedések csupán a kültakaró befűződései, a belső szervek nem mutatnak szelvényes elrendeződést.

Testfüggelékeik, a páncél nyúlványai tovább növelik változatosságukat.

Jellegzetes tulajdonságuk az egymást követő generációk során bekövetkező alakváltozás cyclomorphosis képessége, amelyet elsősorban a víz fizikai-kémiai paramétereinek megváltozása idéz elő, ezért évszakos alaki különbségek is megfigyelhetők. Bekövetkezhet ez a változás a kedvezőtlen táplálkozási viszonyok, sőt a a leghatékonyabb kezelés a féregférgek számára kerekesféreg fajok jelenlétében is.

Ilyenkor a megnövekedett hosszúságú testfüggelékek, a páncél nyúlványai többnyire megakadályozzák azt, hogy a ragadozó elnyelje a kisebb testű zsákmányszervezetet. A páncél nélküli fajok testfüggelékei elsősorban az úszás és lebegtetés szolgálatában állnak, mert a testhez mozgékonyan kapcsolódó hosszú tüskék vagy lapátszerű nyúlványok hirtelen elmozdítva az állat helyváltoztatását eredményezik.

A nyíltvízi pelágikus fajok egy része, az aljzathoz rögzülő sessilis fajok többsége védőtokot képez maga körül. Ez lehet átlátszó kocsonyás burok vagy kitinszerű, keményebb váladéktok is. Esetenként az állat által termelt ragadós váladékba idegen anyagok vagy ürülékgolyók épülnek be.

Giardia uomo sintomi pseudocoeloma színtelen folyadék tölti ki. Benne az esetenként előforduló, szinciciális kapcsolatban lévő amőboid sejtek laza hálózatot alkothatnak.

A testüreget kitöltő folyadék részt vesz a gázcserében, a keringésben, továbbá hidrosztatikai vázként is funkcionál. A fejen található a jellegzetes alakulású kerékszerv, ezenkívül a szájnyílás, az érzékszervek egy része, mint pl.

Ez utóbbiak a test más pontjain is előfordulnak.

Rovarok – Wikipédia

A változatos felépítésű csillókoszorúkból corona és csillómezőből álló páratlan vagy páros kerékszerv kettős feladatot lát el. Részben biztosítja az állat mozgását, gyurusfereg szaporodasi alakja pedig elősegíti a táplálék szájnyílásba juttatását. A koronát alkotó csillók mozgása nincs szinkronban, hanem a sorban álló egyes csillók egy kis fáziskéséssel követik az előttük elmozdulót.

A csillók csapáshullámai azt a benyomást keltik, mintha a csillókoszorú körkörös, forgó mozgást végezne. A törzs a különböző függelékeket és a tapintószervek egy részét viseli. A fajok egy részénél előforduló láb általában gyűrűszerű ízekre tagolt, jól mozgatható. Teleszkópszerűen visszahúzható a testbe, illetve a páncélzatba Elsődleges funkciója alapján megkülönböztetünk fajokra jellemző felépítésű araszoló- úszó- ugró- és rögzítőlábat. A benne található mirigyek ragadós váladékot termelnek, amit a lábujjaknak nevezett nyúlványokban gyurusfereg szaporodasi alakja kivezetőcsöveken keresztül adnak le.

Ez a ragadós anyag biztosítja az aljzathoz való tapadást.

Egyes planktonikus fajok például Asplanchna spp. A fajok egy része úszik, mások a piócákra emlékeztető módon mozognak az aljzaton. A testüket felépítő sejtek kicsik és számuk állandó. Az embrionális fejlődést követően a sejtek száma nem növekszik, csak méretük gyarapszik. A kerekesférgeknek nem bőrizomtömlőjük van, hanem testtájanként elkülönült izomkötegeik vannak A: testtájanként elkülönült izomelemek, B: a nőstény szervezete, C: a hím csökevényes szervezete.

A nagy testű, ragadozó Asplanchna fajok lassabban úsznak, mint a kis testű Brachionus fajok. A szájnyílás általában a fej hasoldalán lévő csillós mezőben található. A legtöbb fajnál a bélcsatorna belső felszínét teljes hosszában pozitív paraziták hám borítja.

A szájnyílás szájcsőben folytatódik, amely a táplálékot a garatban elhelyezkedő speciális rágógyomorba mastax juttatja A masztaxban lévő fogak, lécek, pálcikák, lemezkék mérete és alakja attól függ, hogy a faj milyen táplálkozásmódot folytat. A rágókészülék trophi egyes elemeihez izmok kapcsolódnak, amelyek mozgatják azokat.

Az algákat fogyasztó fajoknál a zúzó, szívó, örlő típusúak, míg ragadozó fajoknál a tépő vagy a szájnyíláson át kitolható hegyes, harapófogóra emlékeztető fogó és csípő felépítésűek a jellemzőek.

A rágókészülék szerkezetének vizsgálata lehetőséget ad a fajok elkülönítésére. A rágógyomorban a táplálék apró részekre őrlődik, majd a gyomorba jut. A gyomorhoz emésztőnedvet termelő páros mirigy kapcsolódik. Több fajnál a bélcsatorna e szakasza egy sejtekre el nem különült citoplazmatömeg, amelynek közepén egy cső fut, míg más fajoknál még ez a cső is hiányzik.

Navigációs menü

Ezeknél a bekerülő táplálékrészecske lassan süllyed tovább, és közben emésztődik. A bélcső a kloákában végződik, amely a testvégen, a hátoldal középvonalában nyílik a külvilágra.

Egyes fajok pl. Asplanchna gyomra vakon végződik, ezért az emészthetetlen részek a szájnyíláson át távoznak. Az úszó és araszoló kerekesférgek oxigénszükséglete nagy.

Légzőszerv hiányában az oxigén felvétele a kültakarón át történik. Gyurusfereg szaporodasi alakja, hogy igen kicsi oxigéntartalmú vizekben is megtalálhatók. Ekkor a szükséges energiát anaerob lebontó folyamatok révén nyerik. A hőmérséklet változásának meghatározó szerepe van a gázcsere intenzitásában. Kiválasztószervük a páros elővesécske férgek a gyermek nevében A csatornák közös kivezető járattal a húgyhólyagba, vagy annak hiányában közvetlenül a kloákába nyílnak.

A pulzáló, percenként 1—4-szer összehúzódó hólyag működése azt jelzi, hogy a kiválasztó szervrendszernek nagy szerepe van a szervezet vízháztartásának, gyurusfereg szaporodasi alakja szabályozásában.

Bár a protonefridium elsősorban a vízháztartást szabályozza, működése révén a távozó folyadék sókoncentrációja kisebb, mint a testüregfolyadéké. A kerekesférgek a nitrogéntartalmú gyurusfereg szaporodasi alakja a testfelületen át is képesek leadni.