Helminthosporium sativum penész

Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről. Hazánkban jelentős károkat eddig még nem idézett elő.

Tartalom megjelenítő

Az USA, és különösen India egyes részein súlyos betegséget okoz. Tünetek és diagnózis: a betegség a növény valamennyi föld feletti részén előfordul. A címer ellevelesedik, torzul, duzzadt lesz.

Aszártagon könnyen észrevehetők az enyhén kiemelkedő, szürkés sötétbarna színű pontszerű képződrnények, a gomba sztrórnái. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat a gombaelbontjaa cellulózt a szár eltörik, ennek következtében a növények "keresztül-kasul" fekszenek.

A fiatalkori fertőzés következménye a növények lassúbb növekedése, erős fattyúhajtás-képződés, levélcsíkok megjelenése, klorózis, a torzsvirágzat súlyos deformációja. A kórokozó fa alakú, zömök zoosporangiumtartókat fejleszt Ezekből kétcsillangós rajzóspórák Helminthosporium sativum penész és járványtan: a kórokozó a fertőzött növényi maradványokban oospórákkal telel át, amelyek tavasszal cseppfolyós víz jelenlétében indirekt módon csíráznak zoospórákat termelnek.

Számos pázsitfűfélét fertőz zab, búza, árpa, nád, Setaria, Lolium, Digitaria fajok. Járványtani szempontból meghatározó az időjárás alakulása. Védekezés: a kórokozó korábban karanténnek minősült. Fontos a veszélyeztetett területeken a vízrendezés. Jelentősége: mindenütt előfordul, ahol kukoricát termesztenek.

Jelenleg súlyosabb károkat nem okoz, noha kukoricatábláinkon mindenütt megtalálható. Tünetek és diagnózis: helminthosporium sativum penész növény valamennyi föld feletti részén megjelennek a rendkívül változatos alakú és méretű, kezdetben ezüstös, vastag hártyával fedett golyvák, amelyek felszakadva óriási tömegű, fekete üszögspórát termelnek.

Biológia és járványtan: a kórokozó üszögspórákkal teliospórákkal tele a talajba hullott golyvákban és a fertőzött növényi maradványokon, ahol több évig életképesek maradnak. A talaj nagyobb nedvességtartalma esetén az üszögspórák promicéliumot hajtanak.

Rajta laterálisan képződnek a primer bazidiospórák, melyeket nagy számban követ a sarjadzással létrejövő szekunder sporidiumok tömege. Ezek a növényre jutva kicsíráznak, a sebzéseken át a dikariotikus micélium fertőzi a növény különböző szerveit levél, torzsa, címer stb. A fertőzések helyén lokális tünetek jönnek létre. Járványok kialakulása ritka, de pl. Járványtani szempontból még a fogékony szülőpartnerek jelentenek veszélyt. Védekezés: speciális beavatkozásra jelenleg nincs szükség.

Az ellenálló hibridek termesztése ezt a gondot gyakorlatilag megoldotta. A sűrű állomány, a bőséges N-ellátás, a jégverés, a rovarrágás, esetleg regulátorok alkalmazása növeli a fertőzésveszélyt.

MOESZ f. Jelentősége: a golyvás üszögéhez hasonló.

Minden kukoricatermesztő területen előforduló betegség. Kártétele a rezisztens hibridek termesztésével és a vetőmagcsávázás teljes körű elterjedésével visszaszorult. Tünetek és diagnózis: a tipikus tünetek a torzsa- és a címervirágzaton jelennek meg. A fertőzött csövek rövidebbek, zömökebbek, duzzadtak. A csuhéjlevelek sokáig borítják az üszögspóratömeget. A fertőzött csőben csak a rostok, edénynyalábok maradnak épen innen származik a rostos üszög elnevezésa cső többi része üszögspórákká alakul át.

Eseti felhasználási engedélyek 2010

Fertőződéskor a címervirágzat ellevelesedik helyi hipertrófia. A fertőzött tövek általában alacsonyabbak, erősebben fattyasodnak, több apró csövet fejlesztenek.

Az üszög tipikus csírafertőző, azaz a csírázó és fiatal kukoricanövényeket a rügyhüvelyen át fertőzi, majd szisztematikusan a fertőző micélium felnő a torzsa- ill. Ritkán a kontaminálódott vetőmag is terjeszti a betegséget. Járványok kialakulása ma már nem valószínű.

A viszonylag szárazabb talaj, a monokultúra, a rossz agrotechnika elősegíti a fertőzéseket. Védekezés: legeredményesebb védekezés az ellenálló hibridek termesztése, helminthosporium sativum penész vetőmagcsávázás pl.

Jelentősége: régóta ismert kukoricabetegség, amely még ma is potenciálisan veszélyesnek tekinthető.

A világ minden kukoricatermesztő országában előfordul. Tünetek és diagnózis: leggyakrabban a nyár végén jelennek meg a leveleken a kissé megnyúlt, epidermisszel fedett, alig kiemelkedő, rozsdabarna színű uredotelepek, amelyek felszakadnak.

Gyakran a levéllemez mindkét oldalán képződnek telepek. Később ugyanitt alakulnak ki a fekete színű teleutotelepek. Tünetileg egyértelműen azonosítható a betegség. Biológia és járványtan: a kórokozó teljes fejlődésmenetű, heteroecikus gazdacserés gombafaj. Köztesgazdája a madársóska Oxalis spp.

⟹ Tomato leaf mold - Cladosporium fulvum - Not to be confused with early blight

A gomba képes uredo alakban áttelelni és fertőzni. A mérsékelten csapadékos és meleg időjárás kedvez a fertőzések kialakulásának.

A gomba optimális körülmények között több uredogenerációt fejleszt. Védekezés: legfontosabb az ellenálló hibridek termesztése, a fertőzött növényi maradványok mély alászántása. Hazánkban nincs szükség fungicides állománykezelésre.

Jelentősége: Észak-Amerikában óta rendszeresen károsít. Brazíliából, Indiából és Romániából is jelezték előfordulását. Hazai előfordulása nem bizonyított. Tünetek és diagnózis: a leveleken elszórtan apró, kerekded, kissé vizenyős, krémsárga-világosbarna foltok jelennek meg, amelyek körül a szövetek megsárgulnak A foltok később összeolvadnak, a levél elpusztul.

A foltok közepén apró, fekete piknídiumok képződnek A piknokonídiumok hialinok, egysejtűek, kissé megnyúltak, két olajcseppel. Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött levélmaradványokban pszeudotéciumokkal telel. A primer fertőzést az aszkospórák okozzák. A vegetációs időben a piknokonídiumok fertőznek. A súlyos levélfertőzés következtében növekszik a növények szárkorhadás iránti fogékonysága.

A hímsteril T-citoplazmát tartalmazó vonalak és hibridek fogékonyabbak a kórokozó iránt. A kórokozó fertőzi a szudánifüvet és a Setaria fajokat is.

A betegség fellépésének kedvez a hűvös és nedves idő. A piknídiumképződést viszont a fény és magasabb hőmérséklet serkenti. Védekezés: hazai fellépése esetén első teendő a fertőzött gócok felszámolása.

A hibrid-előállításban nélkülözhetetlen az ellenálló genetikai anyagok használata. Váratlan, nagymértékű fertőzés esetén az USA-ban fungicides állománykezelést végeznek.

A: apró foltok a levélen, B: piknídium piknokonídiumokkal, C: ivaros termőtest kétsejtű aszkospórákkal Sztenokarpellás cső- és szárkorhadás Kórokozó: Stenocarpella maydis BERK.

Friss hírek

ET EV. Jelentősége: e karantén kórokozók hazai előfordulásáról nincsenek ismeretink. Észak-Amerikában, Afrikában, Grúziában, de másutt is, az egyik legveszélyesebb kukoricabetegség okozói. Tünetek és diagnózis: a kórokozók fertőzik a szár alapi részét, a csöveket helminthosporium sativum penész a szemeket is A fertőzött kukoricaszemek szürkésbarnák, matt színűek, a csíra felőli részen apró, fekete piknídiumok képzódnak.

A fertőzött csövek zsugorodottak, szárazon korhadnak.

A: szár- és száralapi fertőzések tünetei, B: csőkorhadás, C: fertőzött sun feregtelenites, D: piknídium, E: kétsejtű piknokonídiumok A helminthosporium sativum penész belső oldalán is képződnek piknídiumok. Veszélyes a csírakori és a virágzás utáni 3. A kórokozókat korábban a Diplodia genuszba sorolták.

A szántóföldi növények betegségei

A piknídiumok szubepidermálisan képződnek Biológia és járványtan: a kórokozók teleomorf alakjai ismeretlenek. A gomba a fertőzött növényi maradványokban telel át, de a fertőzött vetőmag — mint primer fertőzési forrás — is jelentős szerepet játszik. A vegetáció alatti időszakban uralkodó meleg 20 °C körülcsapadékos időjárás több mint mm ; szeles, esős idő kedvez a járvány kialakulásának.

A nagy hektáronkénti tőszám, a jégverés, a rovarkár, a bőséges N-ellátás fokozza a fertőzéseket. Védekezés: a vetőmagtételek szigorú ellenőrzése külső karanténa fertőzött tételek megsemmisítése, a vetőmagcsávázás, az agrotechnikai és genetikai rezisztenciára nemesítés védelem együtt alkalmazása eredményes a kórokozó ellen.

Tünetek és diagnózis: a helminthosporium sativum penész általában a tenyészidő végén lép fel.

A kukorica gyökerein és az alsó internódiumok felületén A fertőzött területek szélein és a szövetekben Valószínű, hogy ez gátolja a gomba további terjedését. A piknídiumok nyaki része jól észrevehetően kiemelkedik a növényi szövetekből.

A piknídiumok alapi részén Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött gyökér és szártőmaradványokban telel át. A kórokozó melegigényes faj hőoptimuma 28 °C. Különösen nagy gyakoriságú volt a déli és a tiszántúli megyékben.

Védekezés: egyik lehetséges mód a fertőzött gyökér- és szártőmaradványok tökéletes és mély talajba forgatása, valamint helminthosporium sativum penész kukorica-monokultúra kerülése az erősen fertőzött területeken. A védekezés másik útja a hazánkban termesztett kukoricahibridek ellenállóságának megállapítása. Aszályos években a kár jelentős lehet. Tünetek és diagnózis: a tenyészidő közepén, a címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg.

Ez könnyen összetéveszthető a fuzáriumos eredetű szárkorhadással. A tünetek alapján a diagnózis csak részben lehetséges.

A bélszövetben és a gyökerekben is képződő mikroszkleróciumok mákszem nagyságúak, aprók, fekete színűek. A Macrophomina károsításakor fellépő szürke elváltozás a képződő mikroszkleróciumok tömegétől származik. A gomba természetben ritkán képezi az ivartalan, piknídiumos Macrophomina alakot. A gomba szaporítóképleteinek méretei megtalálhatók a napraforgó-betegségeknél. Biológia és járványtan: a polifág gombának mintegy gazdanövénye ismert pl. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban gyökér és szártalaj eredetű betegségnek is tekinthető.

A gomba a gyökereken át közvetlenül fertőzi a kukoricát.