Hol található a helminthosporium sativum

A szántóföldi növények betegségei

Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről. Hazánkban jelentős károkat eddig még nem idézett elő. Az USA, és különösen India egyes részein súlyos betegséget okoz. Tünetek és diagnózis: a betegség a növény valamennyi föld feletti részén előfordul. A címer ellevelesedik, torzul, duzzadt lesz. A fiatalkori fertőzés következménye a növények lassúbb növekedése, erős fattyúhajtás-képződés, levélcsíkok megjelenése, klorózis, a torzsvirágzat súlyos deformációja.

A kórokozó fa alakú, zömök zoosporangiumtartókat fejleszt Ezekből kétcsillangós rajzóspórák Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött növényi maradványokban oospórákkal telel át, amelyek tavasszal cseppfolyós víz jelenlétében indirekt módon csíráznak zoospórákat termelnek.

Számos pázsitfűfélét fertőz zab, búza, árpa, nád, Setaria, Lolium, Digitaria fajok.

Barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana = Helminthosporium sativum)

Járványtani szempontból meghatározó az időjárás alakulása. Védekezés: a kórokozó korábban karanténnek minősült. Fontos a veszélyeztetett területeken a vízrendezés. Jelentősége: mindenütt előfordul, ahol kukoricát termesztenek.

Jelenleg súlyosabb károkat nem okoz, noha kukoricatábláinkon mindenütt megtalálható. Tünetek és diagnózis: a növény valamennyi föld feletti részén megjelennek a rendkívül változatos alakú és méretű, kezdetben ezüstös, vastag hártyával fedett golyvák, amelyek felszakadva óriási tömegű, fekete üszögspórát termelnek. Biológia és járványtan: a kórokozó üszögspórákkal teliospórákkal tele a talajba hullott golyvákban és a fertőzött növényi maradványokon, ahol több évig életképesek maradnak.

A talaj nagyobb nedvességtartalma esetén az üszögspórák promicéliumot hajtanak. Rajta laterálisan képződnek a primer bazidiospórák, melyeket nagy számban követ a sarjadzással létrejövő szekunder sporidiumok tömege. Ezek a növényre jutva kicsíráznak, a sebzéseken át a dikariotikus micélium fertőzi a növény különböző szerveit levél, torzsa, címer stb.

  • Az árpatermesztés kórtani hátteréről – Agrárágazat
  • Feregkezelesi modszerek
  • Szerkesztőség A vírusbetegségek megjelenését a szaporítóanyag minősége mellett az átvívő szervezetek kártétele, illetve a terjedést segítő tényezők mechanikai sérülések megléte befolyásolja.
  • Béltisztító paraziták gyógyszerek
  • Főként árpán és búzán, ritkán rozson és zabon is károsít.

A fertőzések helyén lokális tünetek jönnek létre. Járványok kialakulása ritka, de pl. Járványtani szempontból még a fogékony szülőpartnerek jelentenek veszélyt.

Védekezés: speciális beavatkozásra jelenleg nincs szükség. Az ellenálló hibridek termesztése ezt a gondot gyakorlatilag megoldotta. A sűrű állomány, a bőséges N-ellátás, a jégverés, a rovarrágás, esetleg regulátorok alkalmazása növeli a hol található a helminthosporium sativum.

Kártétel tünetei

MOESZ f. Jelentősége: a golyvás üszögéhez hasonló. Minden kukoricatermesztő területen előforduló betegség. Kártétele a rezisztens hibridek termesztésével és a vetőmagcsávázás teljes körű elterjedésével visszaszorult. Tünetek és diagnózis: a tipikus tünetek a torzsa- és a címervirágzaton jelennek meg.

A kórokozóról

A fertőzött csövek rövidebbek, zömökebbek, duzzadtak. A csuhéjlevelek sokáig borítják az üszögspóratömeget. A fertőzött csőben csak a rostok, edénynyalábok maradnak épen innen származik a rostos üszög elnevezésa cső többi része üszögspórákká alakul át. Fertőződéskor a címervirágzat ellevelesedik helyi hipertrófia. A fertőzött tövek általában alacsonyabbak, erősebben fattyasodnak, több apró csövet fejlesztenek.

Az üszög tipikus csírafertőző, azaz a csírázó és fiatal kukoricanövényeket a rügyhüvelyen át fertőzi, majd szisztematikusan a fertőző micélium felnő a torzsa- ill.

Ritkán a kontaminálódott vetőmag is terjeszti a betegséget. Járványok kialakulása hol található a helminthosporium sativum már nem valószínű. A viszonylag szárazabb talaj, a monokultúra, a rossz agrotechnika elősegíti a fertőzéseket. Védekezés: legeredményesebb védekezés az ellenálló hibridek termesztése, a vetőmagcsávázás pl. Jelentősége: régóta ismert kukoricabetegség, amely még ma is potenciálisan veszélyesnek tekinthető. A világ minden kukoricatermesztő országában előfordul.

Tünetek és diagnózis: leggyakrabban a nyár végén jelennek meg a leveleken a kissé megnyúlt, epidermisszel fedett, alig kiemelkedő, rozsdabarna színű uredotelepek, amelyek felszakadnak.

Gyakran a levéllemez mindkét oldalán képződnek telepek.

Az árpatermesztés kórtani hátteréről

Később ugyanitt alakulnak ki a fekete színű teleutotelepek. Tünetileg egyértelműen azonosítható a betegség. Biológia és járványtan: a kórokozó teljes fejlődésmenetű, heteroecikus gazdacserés gombafaj. Köztesgazdája a madársóska Oxalis spp. A gomba képes uredo alakban áttelelni és fertőzni. A mérsékelten csapadékos és meleg időjárás kedvez a fertőzések kialakulásának. A gomba optimális körülmények között több uredogenerációt fejleszt. Védekezés: legfontosabb az ellenálló hibridek termesztése, a fertőzött növényi maradványok mély alászántása.

Hazánkban nincs szükség fungicides állománykezelésre. Jelentősége: Észak-Amerikában óta rendszeresen károsít. Brazíliából, Indiából és Romániából is jelezték előfordulását. Hazai előfordulása nem bizonyított. Tünetek és diagnózis: a leveleken elszórtan apró, kerekded, kissé vizenyős, krémsárga-világosbarna foltok jelennek meg, amelyek körül a szövetek megsárgulnak A foltok később összeolvadnak, a levél elpusztul.

A foltok közepén apró, fekete piknídiumok képződnek A piknokonídiumok hialinok, egysejtűek, kissé megnyúltak, két olajcseppel.

Lehet, hogy érdekel