Horogférgek diagnosztikai módszerei. Tartalomjegyzék
Egy kutatócsoport bejelentette, hogy feltérképezte a horogféreg génállományát, kikövezve az utat az újabb kezelések kifejlesztése előtt, amellyel a világszerte mintegy millió fertőzött emberen segíthetnek. A nemzetközi kutatócsapat azonosította azokat a géneket, amelyek révén a féreg megszállja gazdatestét, megkerüli az immunrendszert, és akár egy évtizedig is zavartalanul fogyasztja az emberi vért.
Makedonka Mitreva, a vizsgálat társszerzője szerint az eredmények információkat nyújtanak a féreg túléléséhez szükséges molekulákról, ennélfogva potenciális célponttá teszik őket a horogféreg-fertőzést célzó kezelések fejlesztése során.
Az emberi fertőzések legnagyobb részéért felelős faj a Necator americanus. A kifejlett férgek a vékonybélben tartózkodva vérrel táplálkoznak, ami vashiányt, alultápláltságot, a gyerekeknél fejlődési visszamaradottságot és terhességi komplikációkat okoz. Leginkább a trópusi és szubtrópusi régiók fejlődő országaiban fertőz.
Életciklusa a fertőzött ember ürülékében lévő peték kikelésével kezdődik, majd a lárvák a székletben vagy a földben növekednek, és a bőrön keresztül jutnak be az emberi testbe — ismertetik a kutatók a Nature Genetics folyóiratban. A kifejlett férgek körülbelül egy centiméteresek, naponta mintegy 30 mikroliter vért fogyaszthatnak el, és akár 10 éven át is életben maradnak az emberi gazdatestben.
Egy nőstény naponta 10 ezer petét is horogférgek diagnosztikai módszerei - írja a hirado. A szerzők szerint mielőbb új módszerekre van szükség a horogféreg-betegségek kezelésére.
Mitreva hozzátette, arra számítanak, hogy az új információk felgyorsítják a horogférgek diagnosztikai módszerei és diagnosztikai eljárások fejlesztését.
