Kis drotféreg, Ébrednek a talajlakó kártevők
Navigációs menü
Kattintson bármely képre Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon. A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak.
A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak. A korai károsítás szinte észrevétlen marad, így sokan a kis drotféreg fogják, hogy nem megfelelő csírázási eréllyel rendelkezett — de csak félreértik a tüneteket.
A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsulásukat. Utóbbi esetében a védekezés nélküli vetés után már csak az újravetés — talajfertőtlenítővel együtt — jelent alternatívát.
A talafertőtlenítés kockázatokkal is jár, mert egyes hatóanyagok a számunkra hasznos földigilisztákat is elpusztítja. A földigiliszták a talaj termőképességének a fenntartásában nélkülözhetetlenek.
Hiányukban atermésátlagok folyamatosan csökkenni fognak. Ezt a folyamatot drága pénzen, hektáronként akár több tízezer forintos költséggel megállíthatjuk, de egyszerűbb megkímélni a földigiliszták életét. Csávázás nélkül is van védelem! A gyökérzöldség-termelők réme a drótféreg — vagyis a pattanóbogár lárvája —, de éppen elég nagy kárt tud okozni kis drotféreg szántóföldi kultúrákban is.
Ugyanilyen veszélyesek a cserebogarak lárvái, a pajorok is.
Egy alattomos kártevő: a drótféreg
A talajban rejtve élő kártevőkhöz nehéz hozzáférni, ők viszont mindent megrágnak, ami hozzáférhető. Kattintson bármely képre Intenzív termesztésben nagyobb a veszély A vetésváltás csak ritkítja ezeket a talajban élő polifág kártevőket.
Ez azt jelenti, hogy az eddigi technológiák során alkalmazott csávázott vetőmaggal átmenetileg áthidaltunk a termőterületen egy növényvédelmi problémát, de nem szüntettük meg. A talajlakó a következő év, következő kultúrájában ugyanúgy megjelenik és ugyanúgy kárt okozhat, ha nem gondoskodunk a megfelelő védekezésről.
Sok esetben még ez a passzív védekezési mód is nehezen megvalósítható. Mert ha csak néhány tábla öntözött, akkor oda visszakívánkozik a csemegekukorica, a zeller, a sárgarépa vagy a káposzta.
A gumójukban tápanyagot raktározó növények különösen veszélyeztetettek, hiszen a férgek számára is vonzó a kalóriadús keményítőraktár. A nedves közegben pedig jóval könnyebben is mozognak, mint például egy szárazabb talajú gabonatáblában.
Ez az oka annak is, hogy öntözetlen táblákon, aszályos évjáratban az egyébként fertőzött drótférges-pajoros körzetekben sincs komoly kártétel, míg egy csapadékosabb évjáratban agyongyötrik az állományt.
Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
Négy éven át rágnak A kifejlett pattanóbogár imágó általában virágzó növényeken, fűféléken, kalászos kis drotféreg táplálkozik, de nagy kárt nem okoz. Lárvája, a drótféreg viszont annál kártékonyabb. Fajtól függően éven át fejlődik a talajban, eközben a növények fiatal gyökérzetét rágja. A cserebogár viszont már imágó korában is veszélyes: képes tarra rágni a tápnövényeit.
Lárvája pedig éven át jelent potenciális veszélyt.
Ismertetők
Ezekkel a földlakó kártevőkkel hosszú időn át számolni kell, a puszta vetésváltás nem jelent megoldást Csávázószer híján A rovarölő csávázószerrel kezelt vetőmag meglehetős biztonságban volt egy közepes fertőzési nyomással szemben, ám a neonikotinoidok visszatérésére kicsi az esély.
A talajfertőtlenítés pedig túl sok élőlényt pusztít el drágán és feleslegesen.
Ennél célzottabb megoldás is létezik. Olyan rovarölő készítményt érdemes választani, amelyik a lehető legkisebb sugarú és legzártabb védőburkot képes vonni a vetőmag köré.
Ideális esetben nem gázosodik, nem diffundál, nem oldódik a talajoldatban, hanem kizárólag a támadó lárvákra kis drotféreg.
Már létezik ilyen formula és megfelelő kijuttatási technológia is hozzá. A siker kulcsa a jól záródó, finom magágy, melyben a szaporítóanyagot teljesen körülveszi a növényvédő szer. A mikrogranulátum egyenletes szétoszlatása egy diffúzor nevű adapterrel könnyen megvalósítható, így nemcsak a magágy aljára pereg a készítmény, hanem minden oldalról körbeveszi a szaporítóanyagot.
