Lapos férgek emberben, Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz

A macska leggyakoribb bélférgei

Teljes szövegű keresés Lapos kövek alján… Hol találkozhatunk kint, a szabad természetben laposférgekkel? Természetesen vizekben. Bár valószínű, hogy a laposférgek is eredetileg tengeri állatok, a legtöbb ősi jelleget megőrzött csoportjuk, az örvényférgek Turbellaria osztály számos faja édesvízi. Legismertebb örvényférgeink az ún. Ezeknek egyes fajoknál még további finomabb elágazásai vannak. Ilyen pl. Más fajok bélcsatornájának nincsenek további elágazásai.

Fekete színű és dúsabb növényzetű állóvizekben él a gyászos planária Planaria lugubris és a hozzá hasonló mocsári planária P. A legtöbb örvényféreg nálunk források, forráslefolyók és oxigéndús vizű hegyi patakok lakója. Ha örvényférget akarunk látni, legbiztosabb, ha egy-egy még természetes állapotú forrás lefolyójából kiemelünk néhány lapos követ.

Aljukon feketés vagy barnás-sárgás színű, nyálkásnak tűnő, legfeljebb pár centiméteres nagyságú állatkákat látunk. Ezek csúszkálva haladnak, ilyenkor testük hosszúkás.

Ha megzavarjuk őket, összehúzódnak, ilyenkor tömzsi tojásdad alakot vesznek fel.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Hideg vizű forrásokban, hegyi patakokban főleg mészkőhegységekben nem ritka a szarvas planária Crenobia alpina és a füles planária Dugesia gonocephala.

További örvényférgeink a harántosztódással ivartalanul szaporodó képes lánctelepesek Catenulida és az egyszerű, el nem ágazó bélcsatornájú egyenesbelűek Rhabdocoela közé tartoznak.

Orsóféreg a májban

Utóbbiak közül Magyarországról írták le az Olisthanella hungarica nevű fajt. Dús növényzetű, tiszta állóvizekben él a zöld örvényféreg Dalyellia viridisamely egysejtű zöld algákkal zoochlorella él együtt.

Enterobiasis

Külső vagy belső élősködők a szívóférgek Trematoda. Ismét egy olyan állatcsoport, amelyet anatómiai és származástani jellegei alapján ma már nem tekintenek egységesnek.

Az egyszerű fejlődésűek vízi gerincesek külső ritkán belső parazitái. Hasonló életmódú az ikerféreg Diplozoon paradoxum is. Teste X alakú, valójában két állatból jön létre. Akkor ugyanis, amikor a lárvából két ivarérett hímnős állat fejlődik ki, ezek kopulálnak, egymást kölcsönösen megtermékenyítve.

Gyűrűsférgek

Ekkor a két egyed végérvényesen összenő. A hatszívókás métely Polystomum integerrimum lárvái ebihalak kopoltyúin élősködnek, az ivarérett állat pedig békák húgyhólyagjában. Legfontosabbak azonban azok a szívóférgek, amelyek nemzedékváltozással fejlődnek, és kifejlett alakjaik emlősökben, így az emberben is élősködnek.

Köztesgazdáik puhatestűek és rovarok lehetnek. Belső paraziták a galandférgek Cestodes is, amelyek az egyszerű fejlődésű mételyekkel állhatnak közelebbi rokonságban.

Ezt a halakban élősködő, a mételyekhez hasonló szervezetű fajok pl.

Amphilina foliacea bizonyítják. A valódi galandférgek közvetett lapos férgek emberben, egy vagy két köztesgazdával. A galandférgek egyik csoportjában az egyedfejlődés nagy része vízi állatokban zajlik le.

Itt az első köztesgazda valamilyen kisebb rák pl. Végleges gazdaállat valamilyen halfogyasztó madár vagy emlős, akár az ember is. Nálunk nagyon ritka a széles galandféreg Diphyllobothrium latumamely olyan területeken gyakori, ahol a halat sütés-főzés nélkül, füstölve vagy szárítva fogyasztják. A legtöbb nálunk élő galandféregnek azonban csak egy köztesgazdája lapos férgek emberben. Ezek a fajok egy részénél gerinctelen állatok, pl. Ezeket a legelő állat a fűvel együtt nyeli le. Így kerülhet pl.

A kutya-galandféreg Dipylidium caninum leggyakoribb köztesgazdája a kutya bolhája.

Halak kopoltyúin élősködik a horgas métely és b az lapos férgek emberben Gazda váltásos fejlődésű a májmétely Hegyvidéki forráslefolyók, patakok a szarvasi planária és a füles planária.