Orias gyurusféreg,

Agysérülés - Magyar kutatók felfedezése segíthet Publikálás dátuma Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Természethorror - Félelmetes ősi óriás gyűrűsféregre bukkantak

Agyunk regenerációs képessége a orias gyurusféreg más szöveteihez képest kicsi, azonban ma már közismert, hogy kevés helyen és korlátozott számban ugyan, de születnek benne új idegsejtek. Miután pedig megszülettek, rendeltetési helyükre vándorolnak.

Nem nehéz belegondolni, micsoda hatalmas segítséget jelentene a gyógyításban, ha pontosan ismernénk e vándorlás folyamatát. Ezekről az újonnan felfedezett sejtekről az is kiderült, hogy külső ingerekre igen erősen reagálnak, mégpedig egy secretagonin nevű fehérje jóvoltából. Ez a fehérje igen érzékeny orias gyurusféreg idegrendszerben fontos szerepet betöltő kalciumionok koncentrációjának változásaira, és képes a sejtben lejátszódó válaszfolyamatokat szabályozni.

#óriás pikkelyes féreg

A kutatók azt is észrevették, hogy e sejtek többen vannak, mint azt korábban gondolták, azonban nagy részük egyfajta készenléti állapotban várja, hogy szükség legyen a segítségére. Amikor az agyszövetben sérülés történik, és az újonnan születő idegsejteknek gyorsan rendeltetési helyükre kell jutniuk, a secretagonin mennyisége megnő ezekben a vándorlást segítő sejtekben, vagyis érzékenyebbek lesznek a orias gyurusféreg.

Félelmetes ősi óriás-gyűrűsféregre bukkantak MTI Az angliai Bristoli Egyetem, a orias gyurusféreg Lundi Egyetem és az Ontariói Királyi Múzeum kutatói egy ősi fosszília tanulmányozásakor fedezték fel a soksertéjűek osztályába tartozó óriás-gyűrűsféreg maradványait, amely a földgiliszták és a piócák rokona. A Scientific Reports tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányuk szerint az új faj páratlan a megkövült gyűrűsféreg-maradványok között, az ilyen típusú élőlények között a legnagyobb állkapoccsal bírt, amely egy centiméternél is hosszabb volt.

Nagy mértékben méreg, kis mértékben orvosság Kérdés volt persze az is, hogyan képesek az új idegsejtek egyáltalán vándorolni. Az agyszövet sejtjei közötti szűk teret ugyanis különféle fehérjék és cukorszármazékok töltik ki.

  1. Ordit mint a faba szorult eredete
  2. Teniózis megelőző intézkedések
  3. Életmód[ szerkesztés ] A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita.

Ahhoz pedig, hogy az új idegsejtek haladni tudjanak ebben az extracelluláris mátrixnak nevezett masszában, valamiképp fel kell lazítani a szerkezetét — így alakulnak ki a többször említett vándorlási alagutak.

Harkány Tibor bécsi laboratóriumával összefogva a kutatók megvizsgálták, mely fehérjék jöhetnek szóba, és ráakadtak egy annexin V nevezetűre, melyet mondhatni a sötét oldaláról már jól ismertek.

Olvasási mód:

Az annexin V ugyanis orias gyurusféreg azt a szívességet teszi meg egyes daganattípusoknak, amit egy jó alagútfúrótól elvárnánk: egy olyan emésztőenzim szabályozója, mely elképesztő mennyiségben kiáradva a daganatsejtből lebontja az extracelluláris mátrixot.

Ez pedig lehetővé teszi, hogy a orias gyurusféreg akadálytalanul orias gyurusféreg a szövetekben. Az idegsejt-vándorlást segítő sejtekben ez a folyamat azonban szigorúan szabályozottan zajlik, és a mátrixbontó enzim csak az egyes sejtek környezetében halmozódik fel. Maguk a sejtek a helyükön maradnak, és az annexin V irányította enzimfelszabadulás ezúttal csak az újonnan született idegsejtek haladásához szükséges utat nyitja meg.

Kézbe venni a folyamatot A kutatók kimutatták, hogy a most azonosított speciális idegsejttípus különösen nagy számban van jelen emberi magzatokban, de arra is fény derült, hogy az emberi szaglórendszerben még időskorban orias gyurusféreg megtalálhatók. Most azt vizsgálják, megtalálható-e, beindítható-e ez a vándorlást segítő mechanizmus az agyvelő más területein is. Ha pedig egy erre alkalmas mesterséges mikrokörnyezetet tudnának létrehozni, az a kutatók szerint új távlatokat nyithatna a sérült agyszövet helyreállításában.

Alpár Alán és kutatótársainak cikke Gábor és TomasHökfelt.

Lehet, hogy érdekel