Platyhelminthes biológia, Laposférgek – Wikipédia
Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.
Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste platyhelminthes biológia méretű ízekre tagolódik.
A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Kültakaró és mozgás[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem platyhelminthes biológia hengerhám.
Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.
A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettelígy működési egységet képeznek. Ez a bőrizomtömlő.
A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár platyhelminthes biológia csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő életmód következtében. A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik. Táplálkozás és anyagszállítás[ szerkesztés ] Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel platyhelminthes biológia bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki.
* Laposférgek (Biológia) - Meghatározás,jelentés - Online Lexikon
A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. A táplálék a szájnyíláson át jut a garatbaahol a garat mirigyei megkezdik az előemésztést. A garatból a táplálék középbélbe jut, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik a táplálékot.
- 14 Best Planária images | Biology, Zoology, Fish anatomy
- A laposférgek rendszertan a A laposférgek változatos rendszerét három nagy osztály néhány jellegzetes képviselőjének bemutatásán keresztül szemléltetjük.
A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba.
Navigációs menü
Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül. Légzés[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük.
Így van ez a laposférgeknél is. Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni.
Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán platyhelminthes biológia is képes a vízből való gázcserére. Kiválasztás[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.
Laposférgek
Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is platyhelminthes biológia, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik.
A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is. Szabályozás[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek központja a feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki. Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét. A bőrben érzékelő receptorokat találunk, melyekkel mechanikai tapintás, hullámok és hőingereket fognak fel.
Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek. Szaporodásbiológia[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú.
Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése.
Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekmelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös.
A megtermékenyítés után petéket raknak. A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké.
Brehm: Az állat világa — 4 kötetben átdolg. Lénárd Gábor: Biológia