Platyhelminthes monogenea

platyhelminthes monogenea

Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik.

Testüregük nincs. Testük kétoldalian részarányos.

Tartalomjegyzék

Az platyhelminthes monogenea úszás, a mászás az érzékszervek, fejlettebb idegrendszer, koordináció létrejöttét feltételezi. Ezek a szervek az elkülönült feji végen találhatók, hiszen ez a testrész találkozik legelőször a környezet ingereivel. A feji vég, az agydúc kialakulása nagy evolúciós lépést jelent. A parazitafajok kültakarója speciális felépítésű tegumentumot alkot, amely védelmet jelent a gazdaállat platyhelminthes platyhelminthes monogenea szemben is.

Bélcsatornájuk kétszakaszos, elágazó, de egyes parazitáknál hiányozhat. Nincs elkülönült légzési és keringési szervrendszerük. Kiválasztószervük elővesécske típusú. A fajok többsége hímnős, az ivarszervek igen jól differenciáltak. A parazita fajok posztembrionális fejlődése közvetett, gyakran több lárvaállapoton keresztül, akár több köztigazdával is fejlődhetnek.

Közel 18 fajuk ismert. Vannak közöttük szabadon élők és paraziták is. A parazita fajok növényi vagy állati kártevők lehetnek. Az emberben is számos laposféreg élhet. A laposférgeknek a csalánozókkal való közeli rokonságát testfelépítésük több bélyege is tükrözi. Egyes vonásaik, így például a mezodermális parenchima megléte viszont sokkal fejlettebb tulajdonság. Néhány laposféregnél azonban — jól felismerhetően — a csalánozóknál jellemző izomsejtstruktúra, a hámizomsejt-típus fordul elő.

Ennek a sejtnek egyik része a plazma nagy részét és a sejtmagot platyhelminthes monogenea, míg a másik, megnyúlt része az összehúzódásra képes fibrillumokat foglalja magába. A laposférgek evolúciós kapcsolataira, származására nézve több elképzelés is van.

Navigációs menü

Sok csillót viselő sejtjeik, a petesejtjük spirális barázdálódása azt jelzi, hogy a kétoldalian részarányos testfelépítésű állatok fejlődési szintjének nem a legalsó lépcsőfokán állnak. Egyes elképzelések szerint a platyhelminthes monogenea ősei testüreg nélküliek voltak, és bélcsatornájuk fejletlen volt, tehát platyhelminthes monogenea a tulajdonságaik elsődleges bélyegek.

Mivel van egy olyan gyűrűsféreg csoport, amelynek testfelépítése számos vonásban a laposférgekére emlékeztet, elképzelhető az is, hogy a laposférgek a testüreggel rendelkező állatokból vezethetők le, amennyiben a testüregnélküliségük csak másodlagos, leegyszerűsödési folyamat eredménye.

Így a laposférgek egy olyan oldalágnak tekinthetők, melyek speciális életmódjuk kialakulása során elvesztették testüregüket. A laposférgek testhosszúsága a milliméterestől a több méteresig terjedhet. Hát-hasi irányban lapított testük alakja lehet karcsú, széles levél vagy szalag formájú. A törzsbe tartozó fajoknál speciális, különleges szervek, testfelépítési formák alakultak ki. A parazita életmód a laposférgek többségénél specializált adaptációhoz vezetett. Testükön szívókák, tapadókorongok és rögzítőhorgok alakultak ki.

Ezek platyhelminthes monogenea a megkapaszkodásra. A fajok egy része nem rendelkezik bélcsatornával. Amelyeknél van, ott csak előbélre és középbélre tagolt, különböző mértékben elágazó 4. A bélcső falát egyrétegű hengerhám alkotja. Elkülönült légzőszervük nincs, így a test belső elhelyezkedésű sejtjeinek ellátása kritikus tényező.

Ennek megfelelően a legtöbb laposféreg kis testű, platyhelminthes monogenea ha nagyobb is, a test erősen lapított. Keringési szervrendszerük nincs, a parenchimaállomány sejtközötti folyadékának — a test mozgása révén létrejövő — áramlása alkalmas bizonyos anyagok szervezeten belüli szétosztására, szállítására.

Valamennyi faj kiválasztószervei az elővesécskék protonephridiumamelyek elvezető csőrendszerük felépítésében, a kivezető pórus helyzetében mutatnak eltérést az egyes fajoknál 4. Ez a rendszer elsősorban az ozmoregulációban tölt be fontos szerepet, kiválasztó funkciója másodlagos. Az anyagcsere végtermékeit, például az ammóniát főleg a testfalon át, diffúzióval távolítják el. Idegrendszerük központja a feji végben lévő idegsejt-tömörülés, illetve a fejlettebbeknél általában kétlebenyű agydúc.

30% akcióban

Innen a kezdetlegesebb testfelépítésűeknél számos hosszanti idegtörzs indul ki, míg a fejlettebbeknél ezek száma csökken. A laposférgeknél unipoláris, bipoláris, multipoláris idegsejtek egyaránt előfordulnak. Érzékszerveik fejletlenek, általában csak a mechano- és kemoreceptorok fordulnak elő. A szabadon élő fajoknak és egyes ektoparazitáknak látószervei lehetnek.

Az örvényférgek és egyes ektoparazita fajok látószervei pigmentkehely típusúak. Ez a szem elsődlegesen a fény erősségét és irányát képes érzékelni. A parazita fajok látószervei általában igen gyengén fejlettek, gyakran csak egy platyhelminthes monogenea állnak.

típusú helminták szarvasmarhák széles spektrumú készítmények széles spektrumú helmintákhoz

A kemoreceptoroknak fontos szerepük van a gazdaállat, illetve a megfelelő táplálék azonosításában. A mechanoreceptorok általában a testfelszínen elszórtan találhatók, de tömörülhetnek a feji végen vagy parazita fajoknál a rögzítőszerveken.

A receptorsejtekhez többnyire érzékelőserték kapcsolódnak, melyek a testfelszínről nyúlnak ki. A galandférgeknek általában nincsenek specializált érzéksejtjeik. Az ingereket szabad idegvégződések veszik fel. A legtöbb faj hímnős. Az ivarszerveik jól fejlettek, sokszor igen bonyolult felépítésűek Ivarszerveik általában hasonlók, de egyes csoportokban, fajokban a petefészkek és herék száma, az egyes szakaszok alakja változhat, vagy a járulékos részek hiányozhatnak.

A hím ivarszervrendszer lebenyezett, platyhelminthes monogenea vagy páros heréből testisa kivezető csövekből ductus efferensa gyűjtő szerepű platyhelminthes monogenea ductus deferens áll. A közös ondóvezetőn páratlan ondóhólyag vesicula seminalis is lehet.

Egyenesfejlődésű mételyek – Wikipédia

A hím ivarszerv végső szakaszát magába foglaló párzótáskában cirrusz-zsák az ondóhólyag végéhez platyhelminthes monogenea járulékos mirigy prostata is kapcsolódhat. A cirrusz-zsák vége az ivarnyíláson át kitolható párzószerv cirrus szerepét is galandfereg gyerekben. Az ondókilövelő járat ductus ejaculatorius a párzószervben húzódik.

Utóbbi gyakran a női ivarszerv kivezető járatával együtt a közös ivarpitvaron atrium genitaleivarnyíláson át érintkezik a külvilággal. A női ivarkészülék része a páros vagy páratlan, kerekded, gyakran elágazó petefészek ovarium. A petevezetőhöz oviductusvagy utolsó tágultabb üregéhez ootype csatlakoznak a szikmirigyek vitellinea.

Ezek a petesejteket kívülről látják el szikdús sejtekkel. A termelt szikanyag átmeneti tárolására szikraktár is elkülönülhet. Az ootype ürege körül található a Mehlis-féle mirigy, amelynek váladéka az ektolecitális petesejt védőburok anyagának összetapasztásában játszik szerepet.

A petevezető felső szakaszából vagy az ootype üregéből nyílhat a párzótárs ondójának tárolására szolgáló ondótartály receptaculum platyhelminthes monogenea. A hím ivarsejtek felhatolnak az ootype üregéig, itt megy végbe a megtermékenyítés.

Az ootype üregéből a sziksejtekkel és védőburokkal körülvett peték az innen kiinduló, kanyargó lefutású, tágult üregű méhbe uterus kerülnek.

Ez a megtermékenyített peték tárolására szolgál. Az ootype vagy egyes esetekben az uterus a közös ivarnyílásba csatlakozik. A fajok egy részénél a petevezető felső szakaszából indul ki a Laurer-féle vezeték, amely a test hátoldalán a külvilágra nyílik. A hüvely szerepét töltheti be a párzás során, illetve a felesleges mennyiségben lévő sziksejtek vagy spermiumok kiürítésére szolgál.

Laposféreg (Platyhelminthes)

A legtöbb laposféreg hímivarsejtje vékony, fonalszerű és mozgékony szalagféreg él lehet. A laposférgek többségénél, szemben az állatvilágban általánosan jellemző endolecitális platyhelminthes monogenea, a petesejt ektolecitális, ami azt jelenti, hogy a szikanyag a petesejt körül helyezkedik el.

A megtermékenyített, a sziksejtekkel körülvett egy vagy néhány petét a laposférgek petetokba kokon zárva vagy kocsonyás burokban rakják le. Platyhelminthes monogenea a petetokot a gyakorlatban egyszerűen petének nevezik.

A laposférgek megtermékenyített petesejtje általában teljes, spirális barázdálódást mutat, amelynek során mikromérák és makromérák jönnek létre. A gasztruláció epiboliával történik. A parazita fajok ektolecitális petesejtjének fejlődése igen erősen módosult formában megy végbe. A szabadon élő fajok posztembrionális fejlődése általában közvetlen, míg a parazitáké közvetett.

Ez utóbbiak életciklusa gyakran bonyolult, több köztigazdában és számos lárvaállapot közbeiktatásával zajlik. Köztigazdának azt az állatot nevezzük, amelyikben a féreg lárvaformái fordulnak elő, míg a végleges gazda az, ahol az ivaros szaporodás történik.

Platyhelminthes monogenea örvényférgeknek több mint faja platyhelminthes monogenea, és újabban több osztályukat különítik el. Többségük tengerben él, de megtalálhatók az édesvizekben és a talajban is.

platyhelminthes monogenea férgek fajtái és méretei

Testméretük a néhány millimétertől a több tíz centiméterig terjedhet. Főleg ragadozók.

platyhelminthes monogenea

Regenerálódóképességük igen nagy. Hazánkban a gyakoribb fajok közé tartozik az állóvizekben élő gyászplanária Planaria lugubris és a tejfehér planária Dendrocoelum lacteumvalamint gyors folyású vizekben a füles planária Euplanaria gonocephala. Mételyek Trematoda Valamennyi ide tartozó, közel 11 faj parazita, és kifejletten szinte valamennyien gerinces állatok belső élősködői.

A végleges gazdában elsősorban a bélcsatornában élnek, ritkábban a vérerekben vagy más zsigeri szervekben is előfordulnak. Színük általában áttetsző vagy fehéres. Lapított testük megnyúlt vagy kiszélesedett, levél alakú. Testhosszúságuk általában 50 mm-ig terjed, de előfordulnak ennél jóval nagyobbak is. Kültakarójuk platyhelminthes monogenea örvényférgektől eltérően csillós sejteket nem tartalmaz, különleges felépítésű A felső réteg tegumentum a mélyebben ülő, testfelszínt képző subtegumentális perikarion sejtek plazmanyúlványainak összeolvadásából kialakult szinciciális védőburok.

Felszíne mikrobolyhokkal borított, rajta a megkapaszkodást segítő, tüske- és pikkelyszerű képletek lehetnek. A tegumentum lehetővé teszi a tápanyagok, bomlástermékek, gázok kicserélődését a testfalon keresztül. Mitokondriumok is előfordulnak benne. Védi a parazitát a gazdaállat enzimjeitől, immunrendszerének védekező sejtjeitől.

bika szalagféreg jellemző a férgek hatékony kezelése gyermekeknél

A tegumentum alatt alaphártya van, ez alatt pedig az izom- és parenchimasejtek, valamint a külső felszíni réteget létrehozó perikarionsejtek ülnek. A: a test belső szervei, B: a béledényrendszer, C: a kiválasztó szervrendszer. Emésztőszervrendszerük kétszakaszos, elő- és középbélre tagolt, és különböző mértékben elágazó lehet. A legtöbb ide tartozó fajnak izmos garatja, rövid nyelőcsöve és vakon végződő, kétágú vagy elágazó bélrendszere van.

Lehet, hogy érdekel