Gyurusfergek keringesi rendszere

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok.

A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít. Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert gyurusfergek keringesi rendszere föld,  növényi  maradékok, néha kis, elhullott  állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.

A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik.

Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb.

• Orsofereg kezelese
• Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
• Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
• Словно бы ей там мозги промыли.
• Почти немедленно после этого Рама III разогнался до релятивистских скоростей; путь его из нашей Солнечной системы лежал к желтой звезде Тау Кита.
• Tisztít és méregtelenítés kiegészítők

Szine barnás-vöröses. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a gyurusfergek keringesi rendszere és nagyon nehéz őt onnan kihúzni.

A test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg. A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet.

Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót. Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk.

A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban. Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit.

Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele gyurusfergek keringesi rendszere vagy hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük.

A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, gyurusfergek keringesi rendszere a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre. A testüreg végzi a test megtámasztását.

Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. Gyurusfergek keringesi rendszere vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.

A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti gyurusfergek keringesi rendszere megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni.

Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll. A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.

A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot.

A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.

Férgek törzsei

Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.

Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek.

A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni. Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák. Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk.

Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták.

Az gyurusfergek keringesi rendszere fejlődést közvetlennek nevezzük, mert  nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel. Ez azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is. Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez.

Megjegyzendő, hogy 1 m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t. Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is.

A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk. Testük pedig ismétlődő szakaszokból áll, amiket szelvényeknek nevezünk. Most a földigiliszta és a pióca jellemzőivel fogunk megismerkedni!

A földigiliszta meg­mozgatja a talajt, amikor az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi. A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több milliót. Ebből is látszik, hogy bőrkiütés helmintos invázióval földi­giliszta jelenléte növeli a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota.

Jelenleg az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében. Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel. Nadályok osztálya.

Gyűrűsférgek

Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók.

A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk.

Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek. Nyereg nem fedezhető fel rajtuk. A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, amelynek alján a szájnyílás található, és a hátsó. Ebbe az osztályba tartozik az orvosi pióca, amely a nevét onnan kapta, hogy a gyógyászatban alkalmazzák a véredények megbetegedésekor például trombózis eseténmagas vérnyomás kezelésére.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

Ez úgy történik, hogy a nadályokat a beteg testének meghatározott részére helyezik, ahonnan az állatka kiszívja a vért, amelynek pótlására a belső szervektől megindul a véráram, így csökken a vérnyomás, a páciens állapota javul. Ezen kívül van még egy fontos dolog: a pióca nyálmirigyei egy igen értékes anyagot, hirudint termelnek, ami gátolja a véralvadást. A sebhely, ami a pióca szívókájának tapadási helyén képződött, hosszú ideig nem heged be. A hirudin elősegíti a véredényt elzáró és a normális vérkeringést akadályozó alvadék tromb felszívódását.

Napos, meleg időben a part közelében les zsákmányára. Rejtekhelyéről az áldozat által keltett vízmozgás csalja elő. Keskenyebb testvégének tapadókorongjával ráakaszkodik a gerincesekre.

Tágulékony bélcsatornájában saját testsúlyának ötszörösét is meghaladó vérmennyiséget képes tárolni, melynek emésztése fél évig is eltarthat. Nyár elején az orvosi pióca a vízpart talajába rakja birka feregtelenito. A petéből kikelő, átalakulás nélkül fejlődő kis piócák a gyurusfergek keringesi rendszere tavasszal visszatérnek a vízbe, és gyurusfergek keringesi rendszere szüleik élősködő életmódját.

Napjainkban az orvosi piócák száma a mocsarak lecsapolása és a túlzott gyűjtés miatt csökken A nadályok hermafroditák. Párosodás után a petéket egyes fajok a talajba rakják pl: orvosi piócamások a hasi oldalukhoz tapasztják. Sok faj petéit védi nyálkaburok kokon. Ellenőrző kérdések: Hol gyurusfergek keringesi rendszere a kevéssertéjűek?

Hogyan alkalmazkodtak az életterükhöz? Az ábra alapján ismertesd a földigiliszta a emésztőrendszerét.