Gyurusféreg szaporodasi alakja

A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől.

Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk. A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még gyurusféreg szaporodasi alakja, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj képviseli.

Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás. Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg.

gyurusféreg szaporodasi alakja miért termékeny a kerekférgek?

A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál. Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott. Ezt legjobban a belső szelvényesség gyurusféreg szaporodasi alakja gyurusféreg szaporodasi alakja. Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű.

Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van.

Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van. Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában platyhelminth taxonómia. A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra.

Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg. Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella.

Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő. Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el. Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll.

Ezeken kívül gyurusféreg szaporodasi alakja még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is. A gyurusféreg szaporodasi alakja izomzata kiváltképpen fejlett. Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik. Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával.

gyurusféreg szaporodasi alakja

Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén. A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t.

Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső.

  1. Keresztrejtvény plusz
  2. Как долго нам придется ожидать вас в музее.
  3. Állattan | Digitális Tankönyvtár
  4. Gyűrűsférgek – Wikipédia
  5. Как на фотографии запечатлев в памяти черты Ричарда, она нежно поцеловала его в губы.
  6. Paraziták gyermekeknél tünetek kezelése

Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea gyurusféreg szaporodasi alakja mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban.

Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának. Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. Giardia merck vet manual ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering.

Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze. A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat.

A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, gyurusféreg szaporodasi alakja veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering.

helmint tablettak parazita gyógyszer az emberek számára rossz

A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza. Az oldalsó laterális edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és ventrális edényeken nincsenek.

A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is. A laterális edényekben a vér hátulról előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering.

Valódi kapillárisok helyett ún. Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja.

Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak. Számuk 10—17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el. Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos gyurusféreg szaporodasi alakja nefridiális csatornák.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.

Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak. A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van.

Ez rövid csatornával nyílik a szabadba. A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Agydúcuk kevéssé differenciálódott, és garatideggyűrű köti össze a hasdúclánccal. Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig. A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze. A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak.

Érzékszerveik igen gyengén fejlettek.

Navigációs menü

Testükön mindenfelé találunk elsődleges érzéksejteket, melyek valószínűleg tapintósejtek. A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek. A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún.

Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji gyurusféreg szaporodasi alakja kezdetleges szemekké alakulhatnak. Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket.

A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással. Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák hímnős állatok. Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb.

Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el. Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek egy jobb és egy bal oldali közös ondóvezetőbe jutnak. Az ondóvezetők felgöngyölödve létrehozzák az ondóhólyagot. Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik. Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön át juttatja a spermiumokat az ivarpitvarba, ahová a dülmirigy vagy prostata üríti váladékát.

Az ondóhólyag és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a cső alakú spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok. A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.

Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző penis járul, mely a pénisztokban tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés nyugszik. Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, valódi belső megtermékenyítés történik. Női ivarszervek[ szerkesztés ] A piócáknak általában csak egy pár petefészke van A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak. Ezt a csövecskét öleli körül a fehérjemirigymely tápanyagokat termel a peték számára.

A hüvely vagina fala igen izmos, közvetlenül nyílik a külvilágba, és a pénisz befogadásra szolgál.

A piócák petéi kisméretű, szikszegény sejtek. Az orvosi pióca pl. Párzáskor a nadályok összetapadnak, egymás hüvelyébe juttatják a spermatofórákat, melyek ott feloldódnak, és a spermiumok megtermékenyítik a petesejteket. A mint hogy megszabadítson férgektől férgeket és kokontermelés hosszadalmas folyamat, mely akár hetekig is eltarthat egy pióca több, akár 6—8 kokont is rakhat.

Egy kokonban — ami tölgyfamakk nagyságú lehet — 10—15 apró pete, illetve a táplálásukhoz szükséges fehérjetartalmú anyag. A kokon képzése a nyereg mirigyeiből történik. Egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák lárvális ontogenezise a kokonban zajlik.

A pete barázdálódása spirálisnak indul, majd bilateriális osztódások következnek az átváltozás oka még nem ismert. A fejlődő lárvának speciális lárvális szervei vannak pl.

A tápanyagokat a kokonból lárvális garatjával veszi fel. A lárva metamorfózisa még a kokonban megtörténik, amikor is eltűnnek a lárvális szervek, és a kifejlett piócára jellemző szervek és testüregviszonyok alakulnak ki. A kikelő fiatal piócák további egyedfejlődése elsősorban a növekedésben nyilvánul meg.

Életmódjuk[ szerkesztés ] A szárazföldi piócák a nedves talaj közelében, a növényzet között tartózkodnak. A piócák többsége az édesvizek lakója. Nem kedvelik a gyors folyású vizeket, így a hegyi patakokban és gyurusféreg szaporodasi alakja folyók nyílt vizében nem találkozhatunk velünk. Ellenben kedvelik a folyók partmenti övezetét, a tavakat, mocsarakatkanálisokat, nagyobb pocsolyákat. Az édesvízi fajok között találunk olyanokat, amelyek képesek elhagyni a vizet, pl.

Azonban ilyenkor a vízfelszín közelében maradnak, mert ha kiszáradnak, biztosan elpusztulnak.

gyurusféreg szaporodasi alakja

A szárazföldi piócák körében két csoportot különböztetünk meg: a talajlakó piócákat és a valódi szárazföldi piócákat. A talajlakó piócák — melyek fő elterjedési területe Dél-Amerika — a nedves talajban, avar, rothadó növényi részek alatt élnek, ahol férgekből, kisebb csigákból álló zsákmányukra vadásznak.

A valódi szárazföldi piócák főként a növényzet között tartózkodnak.

Ezek élőhelye Dél- és Délkelet- Ázsiaahol az esőredőkben élnek, és a nedves évszakban a füves területekre is behatolnak. Kizárólag meleg vérű gerincesek vérével táplálkoznak. Néhány piócafaj a tengeri életmódhoz is alkalmazkodott, ahol a tengeri halak vérével táplálkoznak, és édesvízi rokonaikkal ellentétben képesek elviselni a magas sókoncentrációt is.

A piócák — amint ezt olvashattuk is — vérszívó parazita vagy ragadozó férgek. A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni. Azonban pl. A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket elülső szívókorongjukkal ragadnak meg, és egészben tömik magukba.

Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik.

A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva. Az ormányos és állkapcsos nadályok gyurusféreg szaporodasi alakja része vérszívó életmódot folytató, a gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita. A garatos nadályok a gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal ütik át.

A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit szívogatják, míg a nagyobbak a halakra tapadnak. Gyurusféreg szaporodasi alakja állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással kb.

Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek kell lenniük. Éppen ezért kitűnő a vízmozgás-érzékelésük és az úszásuk.

Накамура замер и усмехнулся. - Я и забыл, какая ты талантливая.

Egészségügyi jelentőségük[ szerkesztés ] A piócák az orvoslás történetében talán a legjelentősebb állatcsoportot alkotják. Gyakran alkalmazták egyes fajaikat különböző vérkeringési problémákra vagy esetleg nagyon magas lázra. Emellett természetes nyugtatónak is használták őket, ugyanis a páciens sok vér lecsapolása esetén mély álomba merült, idegei ellazultak. A pióca tapadókorongján három, félkör alakú fűrészke található, amellyel a megtapadt állat sebet ejt.

Közvetlenül tiszta hirudint fecskendez a vérbe, így meggátolja a véralvadást, és hosszú ideig tud vért szívni.

Az orvostudományban az állat által termelt hirudinnak, és gyurusféreg szaporodasi alakja felismerése fontos lépés volt a véralvadásgátlók előállításában. Piócacsípés: Hazai élővizeinkben is könnyen megtapasztalhatjuk.

Általában érzékelik a vízben álló, mozgó melegvérű élőlényeket.

Gyűrűsférgek

Amennyiben a gyurusféreg szaporodasi alakja akaszkodik, többféle módon szedhetjük le. Az első módszer szerint valamilyen anyaggal papírzsebkendő, törülköző fogjuk meg és húzzuk lassú, de határozott mozdulattal, amíg el nem válik a sérült felülettől.

A második módszer szerint sót kell szórni a pióca testére, aminek hatására szintén leválik az áldozatáról. A harmadik módszer túl időigényes, mivel aszerint meg kell várni, amíg a pióca teleszívja a testét és magától leválik. Kezelése: Különleges kezelést nem igényel, mert kórokozókat gyurusféreg szaporodasi alakja terjeszt. Ennek ellenére a leválasztást követően a sebet célszerű jóddal, vagy jódtartalmú sebfertőtlenítővel kezelni, mert az összehúzza a sebet, bár erre a szesztartalmú fertőtlenítők is kiválóan alkalmasak.

Lehet, hogy érdekel